Az idők folyama meglovagolható. A hullám nem áll meg, ám ha úgy akarjuk, egy pillanatra kimerevedik. S a jól megragadott pillanatból – miként a múlt is – kirajzolódik egyfajta jövőkép. Reményteli, disztópikus, tendenciózus, szerteágazó... A korunkra reflektáló művész saját lényegén szűri át szubjektív válaszát. Olyan alkotásokba sűríti, amelyek a legégetőbb társadalmi kérdések mentén – fenntartható lét, nagyváros és halálra ítélt természet, az egyént bedaráló valódi és virtuális közösségi tér, az emberi test és az abba is beavatkozó technológia – a maguk egyedi eszközeivel közös jövőnk lehetőségeit fürkészi.