Az Érző Lények Háza közösségi ház. Mindannyiunké. Mindünké, akik képesek vagyunk érzelemre. Benne olyan tárgyakat látunk, amelyek az emberi és állati test megjelenítésével kettejük létezésének közös eredőjére, egymásnak való kiszolgáltatottságukra, kényszerű vagy önként vállalt szimbiózisukra utalnak. Élőlényeket, kiket szétválaszt ugyan a digitális teremtés képessége, ám egyre több a közös vonás bennük. Örülnek, szenvednek, félnek, szeretnek, vannak fájdalmaik, és semmihez sem hasonlítható örömmel élvezik a létezésüket... A huszonegyedik század s vele korunk legújabb magyar művészete – a maga mind mélyebbre hatoló lelkiismeretével – mindezt pontosan érzi.